Szandál helyett meleg zokni, legyező helyett pokróc, espresso tonic helyett forró tea.
Reggeli úszás helyett délutáni edzés, esti mezítlábas séta helyett beltéri jóga.
Nyaralás helyett tervezés, fókusz, célok, (ön)munka.
A sok kifelé után elindulás befelé.
Az elmúlt pár évben valahogy így látom a szeptembert, a hónapot, amikor a nyárra félretett önismereti folyamatok is újra előkerülnek a polcokról, mentális dobozainkból.
Mindfulness tanárként az egyik fő téma, amivel nap, mint nap (saját életemben is) találkozok, az a stressz és az azzal való együttlét. E köré épül az e havi írás is Borkától, fogadjátok érdeklődve 🙂
A stressz
Lehet, hogy meghallod ezt a szót, és az idegesség, feszültség, kimerültség jutnak eszedbe. Pedig a stresszel jöhet akár motiváció, fókusz, hatékonyság is.
Tehát talán a legfontosabb, hogy a stressz se nem jó, se nem rossz. A mindennapi élet velejárója, testünk ingerekre adott válaszát jelenti.
Tudtad?
A pozitív stresszt, amikor a helyzetből nyerni is lehet, eustressznek nevezzük, míg a negatív stressz a distressz.
A pszichológiai stressz egy meglehetősen összetett jelenség, amelyhez több elméleti modell is tartozik. Mindegyik a stressztapasztalat elsődleges fogalmával kapcsolatosan kategorizálható: a stressz, mint külső inger; stressz, mint a feszültségre adott válasz; stressz, mint egyéni vagy környezeti interakció; és a stressz, mint egyéni vagy környezeti tranzakció (Brough, és mtsai, 2009).
Lazarus és Folkman által kidolgozott stressz és megküzdés tranzakciós elmélete szerint az egyén állandóan értékeli a környezetből érkező ingereket, amelyekből érzelmek lesznek. Amennyiben ez fenyegető, veszélyes (azaz stresszor), akkor a szorongás beindít megküzdési stratégiákat (érzelmek kezelésére vagy közvetlenül a stresszorra irányul). Így a személyben változás, átértékelés (kedvező, kedvezőtlen vagy megoldhatatlan) megy végbe. Pozitív érzelmek keletkeznek vagy megjelenik a szorongás. Utóbbi esetében további megküzdésekre lesz ismét szükség.
Azt az eseményt, ingert, amely megítélésünk szerint veszélyezteti fizikai és/vagy pszichés jóllétünket, stresszornak nevezik. Az erre adott válaszok a stresszreakciók (szorongás vagy félelem).
Na és ezt tudtad?
Egy stresszor lehet személyes, kapcsolati, munkahelyi, pénzügyi.
Az 5 legerősebb stresszor: házastárs halála, válás, különköltözés, börtön, közeli hozzátartozó halála
Téged érintett bármelyik az elmúlt egy évben? Hogy vagy most ezzel kapcsolatban?
Megküzdés
A megküzdés tág fogalom, az összes olyan gondolatot és cselekvést lefedi, melyekkel kezelhetőbbé teszünk egy fenyegető helyzetet.
Kétfajta megküzdési technikát különböztethetünk meg: probléma- és érzelemközpontú. A problémaközpontú megküzdés a stresszor közvetlen kezelésére irányul. Az érzelemközpontú a stresszre adott válasz érzelmi szabályozását jelenti.
Pár példa:
A stressz csökkentése
A kognitív eljárások közül hatékony lehet a kognitív viselkedésterápia, amely a stresszre adott kognitív és viselkedéses válaszokat igyekszik felismerni és megváltoztatni. Illetve a társas kapcsolatok, a minőségi idő is stresszcsökkentő hatású.
Ideiglenesen.
Szerintem önámítás hogy egy vagy több módszer hatására véglegesen megszűnik vagy épp tökéletesen menedzselhetővé válik a stresszünk. – Csilla
Egy mindfulness-alapú stresszcsökkentés tanfolyam során sem az az ígéret, hogy minden ilyen jellegű gondod megoldódik. Ezek helyett inkább elindul egy befelé figyelés, észlelés. Kis magokat ültetünk el, melyek a tudatos jelenlét gyakorlásával kicsíráznak és növekedni fognak benned.
A magok
Gondold át!
Neked melyikre lenne most leginkább szükséged?
A mindfulness-alapú stresszcsökkentés egyébként Jon Kabat-Zinn nevéhez fűződik, 1979-ben ő alapította a Mindfulness alapú Stresszcsökkentő Klinikát (a Massachusettsi Egyetem Orvosi Karán).
Fő kutatási területek, melyeken eredményeket is értek el a mindfulness szemléletmóddal: a szorongás csökkentése, reziliencia növelése, testi fájdalom enyhítése.
Ha úgy érzed dolgoznál a stresszel való viszonyoddal, megkeresnéd és elültetnéd ezeket a magokat, támogató kapcsolódásokkal teli csoportos önmunkára vágysz, akkor várlak szeretettel az aktuálisan induló stresszcsökkentés csoportomban!
Ide kattintva látod a részleteket.
—————————————————————————————————————
Töretlenül hiszünk abban, hogy minden témában számtalan nézőpont létezik, célunk ezek közül egy megmutatása. Annak a megmutatása, ami hozzánk ebben a témában a legközelebb áll.
Nem állítjuk, hogy nálunk van a mindentudás varázspálcája, csupán felkínáljuk Neked a gondolatainkat. Ezek közt, ha találsz számodra építőt, azt vidd magaddal – ha pedig több ilyenre is rálelsz, akkor fontold meg a közös munkát!
Azt is megköszönjük, ha bármilyen észrevétellel vagy kérdéssel találsz ránk. Ezeket is írd meg bátran, kapcsolódjunk ezen elérhetőségek bármelyikén.
A cikk megírásában, adatok összegyűjtésében segített: Sárközy Borbála, pszichológus hallgató, a Lélektöltés oldal hírleveleiért, cikkeiért felelős segítőm.
Szakirodalom:
Biggs, A., Brough, P., & Drummond, S. (2017). Lazarus and Folkman’s psychological stress and coping theory. The handbook of stress and health: A guide to research and practice, 349-364. https://doi.org/10.1002/9781118993811.ch21
Brough, P., O’Driscoll, M., Kalliath, T., Cooper, C. L., & Poelmans, S. A. (2009). Workplace psychological health: Current research and practice. Edward Elgar Publishing.
Kern, B. (2014). A testi, lelki változók és a megküzdési stratégiák közti összefüggések. ANTHROPOLOGIAI KÖZLEMÉNYEK, 55, 79-88.
Lazarus, R. S. (1984). Stress, appraisal, and coping (Vol. 464). Springer. https://books.google.hu/books?hl=hu&lr=&id=i-ySQQuUpr8C&oi=fnd&pg=PR5&dq=Lazarus+stress&ots=DhERkrljMe&sig=PVZbUBbVFzuKmWyKVtqH14EQZVA&redir_esc=y#v=onepage&q&f=true
Oláh, A. (2005): Érzelmek, megküzdés és optimális élmény. Trefort Kiadó, Budapest.
Oliver, J., and Brough, P. (2002). Cognitive appraisal, negative affectivity and psychological well-being. New Zealand Journal of Psychology, 31, 2–7.
Selye, J. (1956): The stress of life. New York, NY, US: McGraw-Hill.
