A tavasz megosztó hónap lehet, bár a természet újjáéled, az emberben gyakori lehet ilyenkor a fáradtság, fásultság – jó, ha tudod: ez természetes. A téli hibernáltság és bezárkózás után kezdünk felengedni, lassan felváltja a sötét mozdulatlanságot a fény és az aktivitás.
Nézzük mik azok, amik kívül és belül tölteni tudnak, hogyan lehet ebben támaszunk a tavasz és a minket körülvevő természet!
A színek pszichológiája
A színeknek erős szerepük van hangulatunk alakulásában, például sok asszociációt ébreszthetnek bennünk. Őket észleljük először, csak ezután rajzolódik ki a teljes egész.
Nemcsak az emberi magatartást (idegrendszer, agyműködés) befolyásolják, hanem személyiségünket is. Hangulatokat tükröznek, figyelemfelhívóak és erőteljesen manipulálnak is (Paraszt és Papp, 2019).
Gyakorlat
Kint: nézz szét a természetben! Milyen színeket látsz magad körül, hogyan ébredezik a természet? Nézz szét otthon is! Hogyan tudnál a színekkel játszani?
Bent: naplózd milyen érzések vannak benned a kinti gyakorlat után. Nevezd meg őket és egy-egy érzelmet próbálj meg lerajzolni egy válaszott színnel!
A tavasz segít: barangoljunk a természetben!
Fehér: az ártatlanság szimbóluma, ugyanakkor Ázsiában a gyász és a halál színe. A fehér a béke, alázat, egyszerűség, fiatalság szimbóluma is.
Sárga és narancs: pozitív hatással vannak a hangulatunkra, a lelkesedésre, illetve növelik az optimizmus szintjét is.
Piros: figyelemfelhívó jelentése van, nem hiába találhatjuk meg számos étterem logójában; egyfajta sürgetettséget eredményez az emberben (gondoljunk csak a ruhaboltokban a leárazott termékek címkéjeire), ugyanakkor ezt a színt meglátva tiltásra vagy dühre is asszociálhatunk.
Rózsaszín: a nőiességhez társítjuk, amely a nyugalmat és a békét is kifejezi.
Lila: az agy problémamegoldó részét és a kreativitást fokozza. Sokan a fenségességgel, bölcsességgel és megbecsüléssel társítják.
Kék: a megbízhatóságot, tisztaságot leggyakrabban kékkel szimbolizáljuk. Sok munkahelyen megtalálható ez a szín, mivel kutatások alátámasztották, hogy a kék szín jelenléte produktivitást, bizalmat, egységet és nyugalmat is jelezhet.
Zöld: a természet, az egészség és a nyugalom színe. Gondolkozzunk csak
el, mennyi zöld dolog vesz minket körül, akár a természetben, akár otthon a nappaliban, a konyhában.
Fekete: az autoritás, stabilitás és erő meglétét, illetve az elmúlást jelezheti. Ellentétes, mivel a fekete az intelligencia szimbóluma, ugyanakkor a lekicsinylés színe is. A természetben, ételekben kevés helyen fordul elő a fekete – lehet azért, mert ha túlnyomóan fekete szín van jelen, az megterhelő, elszomorítható lehet számunkra?
Kitekintő: fejlődésünk és a természet kapcsolata
A gyermekek fejlődését tekintve a természetnek hatása van:
- a fizikai és lelki egészségre
- az érzelmi szabályozásra
- a motoros fejlődésre
- sőt, még a későbbi, felnőttkori étkezésünk minőségére is
A természetben eltöltött idő növelheti az önbizalmat, javíthatja a nyelvi és kommunikációs képességeket, javulhat az egészség. (Gill, 2014)
2019-re körvonalazódott, hogy az egészséges fejlődéshez, a bio – pszicho – szociális egyensúly fenntartásához heti minimum 2 órát kellene eltölteni a természetben.
Érdekesség
Faber Taylor és Kuo (2011) vizsgálatukban hiperaktivitás zavarral küzdő gyermekek figyelmi
teljesítményét elemezték.
A vizsgálati alanyok 3 csoportra lettek random módon beosztva, mindegyik csoportban 20 perces sétát kellett tenniük, a helyszín volt egyedül eltérő.
- csoport: belvárosi séta
- csoport: lakóövezeti séta,
- csoport: parkban tett séta
A séta megkezdése előtt és a visszaérkezés után mérték a gyerekek figyelmi
kapacitását. Eredményeik alátámasztották azt, amit a legtöbben magunk is gondolnánk, hogy a parkban sétáló hiperaktivitás zavarral diagnosztizált gyerekek szignifikánsan jobb
eredményt értek el a figyelem teszten, mint a másik két csoportba beosztott gyermekek.
Kapcsolódás a természettel
Gyakori tévhit, hogy a természetben eltöltött idő és kikapcsolódás, csak akkor ér valamit, ha azt hosszan, meghatározott céllal tesszük (pl. erdei túra, egész napos piknik, hétvégi kirándulás, stb.)
Érdemes nézőpontot váltani és megfigyelni, hogy hétköznapi teendőink során mennyiszer tesszük ezt meg spontán, tervezés nélkül! Egy új út hazafelé a kertek alatt, az utcánkban lévő fák között vagy akár egy közeli parkban átsétálás a boltba menet. A természet még a nagyvárosokban is körbevesz, kérdés észre tudjuk-e venni.
Ráadásul otthonunkba is be tudjuk vinni zöld növényekkel, virágokkal, vagy akár kövekkel, termésekkel vagy a reggeli szellőztetéssel.
Körbe is nézhetsz otthon: hogyan képviseli magát nálam a tavasz? Hogyan tudnám ezt a könnyed energiát az otthonomba is becsempészni?
Tudatos jelenlét
Az éber, tudatos jelenlét fő iránya ítélkezésektől mentesen megfigyelni azt, ami itt és most történik. Megfigyelni testi érzeteinket, gondolatainkat, érzelmeinket. Jelen lenni a pillanatban legyen az akár egy könnyed tavaszi séta, vagy épp a nehezebbnek tűnő tavaszi fásultság megélése. Megengedőn és önegyüttérzéssel együtt lenni azzal, amin most keresztülmegyünk, legyen az kellemes vagy épp kellemetlen tapasztalat.
Ehhez segítség lehet egy-egy vezetett mindfulness meditáció, vizualizáció vagy relaxáció – de a formálistól eltérő, informális gyakorlatokkal is segítheted a megérkezést, elfogadást.
Míg kívülről a természet ereje adhat töltődést, addig belőlről – egyfajta belső erőforrásként – a mindfulness gyakorlatok mellett a társas kapcsolódás is támogathat.
Adj magadnak csendet, figyelmet, időt a tavasz általi megnyílásra és töltődésre – tested és lelked meg fogják hálálni!
—————————————————————————————————————
Hiszünk abban, hogy minden témában számtalan nézőpont létezik, célunk ezek közül egy megmutatása. Annak a megmutatása, ami hozzánk ebben a témában a legközelebb áll.
Nem állítjuk, hogy nálunk van a mindentudás varázspálcája, csupán felkínáljuk Neked a gondolatainkat. Ezek közt, ha találsz számodra építőt, azt vidd magaddal – ha pedig több ilyenre is rálelsz, akkor fontold meg a közös munkát!
Azt is megköszönjük, ha bármilyen észrevétellel vagy kérdéssel találsz ránk. Ezeket is írd meg bátran, kapcsolódjunk ezen elérhetőségek bármelyikén.
Érdekel miben rejlik még a mindfulness szépsége és mi is ez pontosan? Nézd meg bővebb leírásom a mindfulnessről.
A cikk megírásában, adatok összegyűjtésében segített: Sárközy Borbála, pszichológus hallgató, a Lélektöltés oldal hírleveleiért, cikkeiért felelős segítőm.
FORRÁSOK:
Bárdi, Á. (2015.). A tanösvények szerepe a kisiskolások környezeti nevelésében, PhD disszertáció Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem – Neveléstudományi Doktori Iskola
Faber Taylor A., Kuo F. (2011). Could exposure to everyday green spaces help treat ADHD? Evidence from children’s play settings. Applied Psychology, 3, 281–303.
Gill, T. (2014). The benefits of children’s engagement with nature: A systematic literature
review. Children Youth and Environments, 24(2), 10-34.
Krekapszli Színek pszichológiáj c. instagram poszt
Louv, R. (2008). Last child in the woods: Saving our children from nature-deficit disorder. Algonquin books.
Paraszt, M., & Papp, J. (2019). Márkák, színek, illúziók. Jelenkori társadalmi és gazdasági
folyamatok, 14(2), 193-204.
Varga, A., Neumayer, É. (2019). Iskolai tehetséggondozás a természetben, egy pedagógus-
továbbképzés tanulságai
White, M. P., Alcock, I., Grellier, J., Wheeler, B. W., Hartig, T., Warber, S. L., … & Fleming, L. E.
(2019). Spending at least 120 minutes a week in nature is associated with good health and
wellbeing. Scientific reports, 9(1), 1-11.
