Átlagosan 47 másodperc
Dr. Gloria Mark, a Kalifornia Egyetem informatikai professzora évtizedek óta kutatja a digitális média életünkre gyakorolt hatását. 2023-as kutatásában kimutatta, hogy míg 2004-ben 2,5 percig tudtunk egy képernyőn megjelenő dologra koncentrálni, addig ez majdnem 20 évvel később 47 másodpercre csökkent. Félelmetes.
Figyelmedért versengenek okos eszközeid, az applikációk, a közösségi média, a cégek és reklámok, hírportálok, munkahelyed, kapcsolataid, de még a saját érzelmeid, gondolataid és testi érzeteid is. Érdemes megválogatni, hogy ezek közül melyiknek, mennyit adsz ebből az értékes, ám véges erőforrásból.
Mit jelent a figyelem?
A figyelem az a mentális folyamat, mely lehetővé teszi, hogy egy adott ingerre, gondolatra vagy tevékenységre összepontosítsunk, miközben az esetleges zavaró tényezőket kiszűrjük. Kognitív szűrő, mely segít abban, hogy hatékonyabbak legyünk és ne vesszünk el az ingeráradatban – ami valljuk be, manapság sajnos egyre könnyebb.
Számomra a figyelem az egy összpontosító, fókuszáló fogalom, minthogy alkalmazkodás lenne. Ha figyelek valakire, valamire, akkor a külvilág többi ingere kizárva marad vagy legalábbis próbálom semlegesíteni, esetleg későbbre elraktározni a közben ért információkból. – Borka
Nálam a figyelem nem csak egy kognitív folyamat, hanem egyfajta jelenlét, tudatos kapcsolódás magammal, másokkal. – Csilla
Utazzunk egy pillanatra ükapáink korába, az 1900-as évek elejére: Théodule-Armand Ribot francia filozófus és pszichológus megkülönböztetett spotán vagy automatikus, illetve akaratlagos figyelmet. Míg az előbbit egy érzelmi állapot motivációja, egy belső erő hozza létre, addig az utóbbit a nevelésünknek, környezetünknek köszönhetjük, amely a spontán figyelemből fejleszthető.
Kicsit később, az 1900-as évek közepén a kognitív pszichológia egyik meghatározó alakja, Donald Broadbent angol pszichológus is behatóbban foglalkozott a figyelem témakörével.
Az emberi figyelem korlátozott kapacitással rendelkezik, ezért szükség van a szelektálásra. Broadbent modelljében fontos helyet kapott a figyelmi szelekció, mint szűrőmechanizmus. Ennek feladata, hogy az adott helyzetben szükséges információk legyenek hozzáférhetők, de a nem figyelt, feldolgozatlan ingerek is rövid ideig még tudatosíthatóak legyenek.
A figyelem típusai – aktív, akaratlagos figyelem
- Fenntartott figyelem: amikor hosszabb ideig összpontosítunk egy feladatra (pl. olvasás, tanulás cikk írás 🙂 )
- Szelektív figyelem: amikor egy bizonyos ingerre fókuszálunk és kizárunk minden mást (pl. egy kávézóban csak egy beszélgetésre figyelünk)
- Megosztott figyelem: amikor egyszerre több dologra koncentrálunk (pl. vezetés közben beszélgetünk). A multitaskingnak az a fajtája, ami még akár hasznunkra is válhat ebben a rohanó világban.
- Váltakozó figyelem: amikor gyorsan váltunk különböző feladatok között (pl. munka közben hirtelen váltás egy e-mailről egy prezentációra, majd vissza, majd a kollégára, majd egy telefonhívásra, stb. A multitasking másik oldala, melyről mára tudjuk, hogy ugyan néha elengedhetetlen, mégis inkább adja a hatékonyság illúzióját, mint valódi csodafegyvert. Az igazság az, hogy lefáraszt és rontja a koncentrációnkat.
A figyelem típusai – passzív, automatikus figyelem
Agyunk folyamatosan dolgozza fel a környezeti ingereket anélkül, hogy ezt a folyamatot tudatosan irányítanunk kellene. Például egy háttérzajhoz hozzá tudunk szokni anélkül, hogy észrevennénk, de ha hirtelen egy ismerős hangot vagy a saját nevünket (saját név hatás) halljuk, az azonnal megragadja a figyelmünket.
Az észlelési éberség és a figyelem befolyásolói
Az észlelési éberség a környezetre, annak legapróbb változásaira irányuló figyelmet jelenti. Ez egy evolúciósan megfigyelhető jelenség, amely korábban (de napjainkban is) a túlélést segítette, hogy a veszélyes történéseket azonnal felismerjük vagy esetleg egy neszből tudjuk, hogy ott víznyerési lehetőség vagy egy éhes vadállat van, esetleg egy túl gyorsan hajtó jármű közeledik-e felénk.
Mint a legtöbb jelenség, így a figyelem esetében is előfordulhatnak alapvető kognitív folyamatok eredményeképpen torzítások. Ilyenkor az ember nem foglalkozik vagy nem vesz tudomást azokról az információkról, amelyek nem illenek bele a helyzetbe, az elvárásba.
Ez az esetek többségében automatikusan működik. Egy ingergazdag helyen (pl.: tömegközlekedésen utazva) automatikusan szelektáljuk, mi kerül figyelmünk előterébe. A figyelmi torzítás pozitív (veszély észlelése – mentőautó szirénázik, megállok mielőtt átmegyek az úton) és negatív (pl.: boltban akciós termékekből veszünk sokkal többet, mint amennyire szükségünk van, pusztán azért, mert akciós) is lehet egyaránt.
Figyelem és érzelmek, torzítások, stressz
Nem tudom, veled előfordult – e már, de velem nem egyszer, hogy amikor negatívabb hangulatban voltam, akkor hajlamosabb voltam a negatív dolgokra fókuszálni és kevésbé a pozitívabbakra. – Borka
Ugyanez igaz lehet fordítva is, hogy amikor minden megy, mint a szekér, akkor a negatív dolgok, esetleges intő jelek felett képesek lehetünk átsiklani. Ezek a torzítások befolyásolják a döntéshozatalt, a mentális egészségi állapotot is.
Érdekesség – ami talán nem is oly meglepő
Lauri Nummenmaa finn kutató és pszichológus evészavaros páciensekkel végzett 2011-es vizsgálata során egyértelműen arra jutott, hogy az étkezési zavaros személyek fokozottabb figyelmet mutattak a táplálkozással kapcsolatos ingerekre. Majd ugyanezt a vizsgálatot drogfüggőkkel is elvégezték, ahol hasonló eredményt kaptak, a drogfüggők jobban detektálták és kiszűrték a drogokkal kapcsolatos ingereket.
A különféle figyelmi torzítások hatnak az emlékekre, megakadályozzák az összpontosítást, a részletekre való odafigyelést; valamint növelhetik a depresszió és a szorongás szintjét is az erre hajlamos embereknél.
Ezenkívül természetesen a stressz is befolyásolhatja figyelmünket. Jelenléte egy bizonyos fokig növeli a koncentrációt, majd utána rohamosan elkezd romlani. Általában a közepesen nehéz feladatoknál, helyzeteknél „működik” a legjobban a figyelem.
Egyre nyomasztóbb kezd lenni ez a cikk, nem? Külső ingerek, rohanó világ, figyelmi torzítások, stressz. Ahogy írom, az ugrott be, hogy az olvasók helyében már tuti vagy tovább kattintottam volna, vagy azt mantráznám, hogy jojó, de hol van a feloldozás? A figyelmedet fenntartó kezdeti 47 másodperc lassan eltelik, én meg itt leszek hagyva a többi mondandómmal az éterben. Kicsit még tarts ki 🙂 – Csilla
Tudatos figyelem
A felsoroltak nagy részét ki lehet kerülni, ha az ember tudatosan van jelen az életében. Fontos a realitás, az itt és mostban levés, valamint a látószög kiszélesítése. Ebben segíthet a mindfulness elsajátítása, gyakorlása, ahol az itt és mostban való tapasztalás tudatosítható és tanulható.
A mindfulness egyik célja pont az, hogy ezt a passzív, automatikus figyelmet tudatosabbá tegyünk. Hogy az automatizmusokban altató robotpilótánktól néha visszavegyük a gyeplőt és megérkezzünk, valóban jelen legyünk a saját életünkben. Ha nem is 100, de legalább 80 százalékos figyelemmel.
Összegezve talán valami ilyesmit jelent:
- Valóban jelen lenni nem csak fizikailag, hanem mentálisan is
- Tudatosan megválasztani, hogy mire fordítom az energiámat
- Kapcsolódni magadhoz, másokhoz, a természethez
- Valóban mélyülni egy beszélgetésben, tevékenységben vagy „csak” a csendben
Figyelmünket lehet tornáztatni, segíteni. Ennek egy módja a mindfulness-alapú önmunka. Tudatos jelenlétet segítő vezetett meditációk, mindennapok során is könnyedén használható, figyelmed azonnal a jelenbe húzó gyakorlatok.
Többek közt ezt kínálja a mindfulness-alapú stresszcsökkentés (MBSR) is.
Várlak szeretettel az aktuális 8 hetes tanfolyamon! (2025.02.15-ig 20.000 Ft early bird kedvezménnyel)
—————————————————————————————————————
Töretlenül hiszünk abban, hogy minden témában számtalan nézőpont létezik, célunk ezek közül egy megmutatása. Annak a megmutatása, ami hozzánk ebben a témában a legközelebb áll.
Nem állítjuk, hogy nálunk van a mindentudás varázspálcája, csupán felkínáljuk Neked a gondolatainkat. Ezek közt, ha találsz számodra építőt, azt vidd magaddal – ha pedig több ilyenre is rálelsz, akkor fontold meg a közös munkát!
Azt is megköszönjük, ha bármilyen észrevétellel vagy kérdéssel találsz ránk. Ezeket is írd meg bátran, kapcsolódjunk ezen elérhetőségek bármelyikén.
A cikk megírásában, adatok összegyűjtésében segített: Sárközy Borbála, pszichológus hallgató, a Lélektöltés oldal cikkeiért felelős segítőm.
Források
- Figyelem: Szelekció, téri figyelem. (2007). In V. Csépe, M. Győri, & A. Ragó (Eds.), Általános pszichológia I. – Észlelés és figyelem (pp. 483-511). Budapest: Osiris.
- Houzel, D. (2000). „A figyelemtől a megfigyelésig: a figyelem fogalma”.
- Nummenmaa, L., Hietanen, J. K., Calvo, M. G., & Hyönä, J. (2011). Food catches the eye but not for everyone: a BMI-contingent attentional bias in rapid detection of nutriments. PloS one, 6(5), e19215. https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0019215
- Mindset Pszichológia: Az észlelési éberségről
