A decemberi hektikus időjárás, az egyre rövidülő nappalok és év végi teendőink forgataga könnyen rányomhatják bélyegüket hangulatunkra. Éppen ezért, ebben a hónapban egy kicsit szeretnénk az öröm fajtáiról és a nevetésről írni nektek. Élvezet, derű, nevetés: nézzük mik a különbségek! (Korábban az adventi lassítás olyan sok aspektusából egy szeletet például itt próbáltunk megfogni.)
Élvezet az ünnepeken innen és túl
Daniel Kahneman izraeli-amerikai pszichológus szerint (1999), aki a jólét kutatásának egyik úttörője volt az élvezet nem más, mint egy intenzív, pillanatszerű öröm, amely szenzoros élmények hatására (tehát az öt érzékszerv mentén) keletkezik.
Például egy finom csoki nyújtotta élvezet mindössze pár intenzív percig tart. Ilyenkor a „jutalom” azaz az élvezet (megemelkedett dopamin szint) rövid ideig tart, hamar elillan. Utána gyakran marad a vágyakozás, sóvárgás („de ennék még egy csokit!”) vagy akár a lekiismeretfurdalás („odalett a cukormentes hét!”). Összességében boldogságtankunk ilyenkor üres marad, az élvezetek hajtása közben elfáradhatunk és a végén kielégületlennek érezzük magunkat.
Az ünnepek előtt-alatt hajlamosak lehetünk habzsolni az élvezeteket vagy akár túlköltekezni. Ez mind lehet az ünnepi időszak része, semmiképp se kezdd el emiatt ostorozni magad! Lehetsz együttérző, megengedő magaddal, hiszen az év vége sokszor (túl?)intenzív. Közben azonban tudatosíthatod: most ez van, ezt élvezem – de januárban ez már nem lesz ilyen intenzív, talán megjelenik majd az üresség érzése és akkor az lesz rendben. Nem azt mondom, hogy előre stresszelj a januári depresszión. Inkább arra hívlak ismerd fel és éld meg a decemberi élvezettel teli pillanatokat 🙂
Csíkszentmihályi Mihály magyar-amerikai pszichológus, aki a flow fogalmával lett világhírű (1990), az élvezetet egyébként egy olyan állapotként definiálja, amely teljes elmélyüléssel jár és aktív tevékenységhez fűződik.
Mélyülj el
Sorolj fel 5 dolgot, ami élvezetet okoz decemberben! Melyikhez tudnál most a legkönnyebben kapcsolódni?
Figyeld meg hogyan tudsz az öt érzékszerv mentén minél jobban elmerülni egy-egy ilyen tevékenységben, dologban. Ízek-illatok-hangok-színek, formák-tapintás: mi minden jelenik meg egy ilyen gyakorlatban?
Hogyan tudnék kedves lenni magammal ebben az időszakban?
Kell-e mértéket tartanom valamiben és ha igen, hogyan tudnám ezt megtenni?
A karácsonyi időszakban, amikor rengeteg finomság van otthon, én is sokszor az élvezetek csapdájába esek és a pillanatnyi örömöket kiélvezve habzsolom a süteményeket. Az ajándékozásnál is korábban mindig azt vártam, hogy nekem lehessen a legtöbb kibontani
valóm, hogy minél tovább tarthasson a bontás élménye 🙂 – Borka
Derű: egyszerű, de nagyszerű
A szempillantásig tartó élvezettel szemben a derű egy kiegyensúlyozottabb, tartósabb állapot.
A pszichológiai állapotok között a pozitív érzelmi állapotok közé tartozik, amelyet a nyugalom, harmónia és optimizmus jellemez. Az életkedv növelésével és környezetünk elfogadásával hozhat létre olyan belső egyensúlyt, amely segíti a stressz csökkenését és a pozitív életszemléletet.
Például amikor meditációval vagy rövid nyújtásokkal, jógával kezdem a napot, akkor ez a fajta öngondoskodás sokszor nap végéig elkísér. Kisimultabban indul a reggel, ez pedig védőpajzsommá válik a napközben érkező stresszorok ellen. – Csilla
A karácsonyi időszak, amely a családi összetartozást és az ajándékozás örömét ünnepli,
mindkét érzelemformát előidézheti, egyaránt hozzájárulhat a derűs hangulathoz és az élvezetes élményekhez. Kis tudatosságot csempészve az év utolsó hónapjába észben tarthatod a három figyeletárgyat (másnéven a tudatosság háromszögét) az ünnepek alatt is: test – gondolatok – érzelmek. Plédául így:
- Hogy van most a gyomrom? Milyen ételeket kíván a testem?
- Milyen érzelmek vannak jelen? Hála? Öröm? Szomorúság?
- Hol érzem ezeket az érzelmeket a testemben?
- Hogyan tudnék gondoskodni magamról? (pl támogató érintés: szívre tett kezek)
- Milyen és mennyi gondolat van jelen?
Plusz érdekesség: gelotológia
A gelotológia, azaz nevetéstudomány foglalkozik a nevetéssel, a viccel, humorral és az
örömmel. A nevetés egy szociális jelenség, amely az élettani folyamatokra pozitív hatással
bír, közösségteremtő, gyógyító ereje van.
Érdemes megfigyelni, hogy a nevetés nem másokért van, nem mondjuk azt, hogy másokért
nevetünk, hanem azt, hogy együtt nevetünk valakivel.
A nevetésnek feszültségoldó és stresszcsökkentő hatása van, emellett segít a lelki megküzdésben is.
TIPP: egy vicces társasjáték sokat lágyíthat az esetleg feszült ünnepi pillanatokon. Politizálás helyett idén elő az activity-vel! 😀
—————————————————————————————————————
Töretlenül hiszünk abban, hogy minden témában számtalan nézőpont létezik, célunk ezek közül egy megmutatása. Annak a megmutatása, ami hozzánk ebben a témában a legközelebb áll.
Nem állítjuk, hogy nálunk van a mindentudás varázspálcája, csupán felkínáljuk Neked a gondolatainkat. Ezek közt, ha találsz számodra építőt, azt vidd magaddal – ha pedig több ilyenre is rálelsz, akkor fontold meg a közös munkát!
Azt is megköszönjük, ha bármilyen észrevétellel vagy kérdéssel találsz ránk. Ezeket is írd meg bátran, kapcsolódjunk ezen elérhetőségek bármelyikén.
A cikk megírásában, adatok összegyűjtésében segített: Sárközy Borbála, pszichológus hallgató, a Lélektöltés oldal hírleveleiért, cikkeiért felelős segítőm.
Felhasznált irodalom
- Fredrickson, B. L. (2001). The role of positive emotions in positive psychology: The
broaden-and-build theory of positive emotions. American psychologist, 56(3), 218. - Seligman, M. E. (2004). Authentic happiness: Using the new positive psychology to
realize your potential for lasting fulfillment. Simon and Schuster. - Kahneman, D. (1999). Objective happiness. Well-Being: The Foundations of Hedonic
Psychology/Russel Sage. - Csikszentmihalyi, M. (1990). Flow: The psychology of optimal experience (pp. 75-77).
New York: Harper & Row. - Kalmár, G. (2010). Jelentés, materialitás, élvezet: Sade testelméletei. 85-98.
