A mindfulness szó ma már szinte mindenkihez eljutott: meditációs appok, közösségi média posztok, inspiráló idézetek formájában. A népszerűség ugyanakkor magával hozta a félreértéseket is: sokan csodamódszernek tartják, mások gyanakodva nézik, és vannak, akik egyszerűen csak divathóbortnak gondolják. Ezek a mindfulness tévhitek: ahhoz, hogy tisztábban lássunk, érdemes közelebbről megnézni öt gyakori, vitát kiváltó állítást.
1. „A mindfulness csak egy újabb trend.”
Kétségtelen, hogy az utóbbi években hatalmas figyelmet kapott, és könnyű összekeverni a gyorsan múló divatirányzatokkal.
Miért félrevezető ez?
A mindfulness gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza a buddhista hagyományokban, modern formáját pedig a 70-es években dolgozta ki Jon Kabat-Zinn az orvosi stresszkezelés részeként. Azóta több ezer kutatás vizsgálta, milyen hatással van a stresszre, a szorongásra, a kiégésre vagy éppen a krónikus fájdalom kezelésére. Ez jóval több, mint egy futó trend. Sokkal inkább egy olyan szemlélet, amely hosszú távon is beépíthető a mindennapjainkba.
2. „A mindfulness lényege a relaxáció.”
Sokan úgy képzelik, hogy mindfulness közben az ember mélyen ellazul, és minden gondja szertefoszlik. Aztán amikor nem ez történik, jön a gyors kiábrándulás. Ez a mindfulness tévhitek közül a kedvencem, hiszen én is ebben a hitben éltem amikor ismerkedni kezdtem a módszerrel.
Miért pontatlan?
A gyakorlás során valóban megtörténhet, hogy valaki nyugodtabbnak érzi magát, de ez nem a fő cél. A mindfulness a pillanat tudatos és ítélkezésektől mentes megélését jelenti akkor is, ha éppen nyugtalanság, harag vagy szomorúság van jelen. Ez a fajta figyelem például abban segíthet, hogy egy-egy stresszes, nehéz helyzetre a megszokott automatikus reakcióink helyett, inkább tudatos választ adjunk.
Automatikus reakcióink természetesek, azonban a tudatosság gyakorlásával alakíthatunk azon, hogy egy-egy ilyen helyzet mennyire árasszon el bennünket. Így egyre többször sikerülhet párat hátralépve, tudatos válaszokat adni a nehézségre.
Például:
Te hogyan reagálsz, ha úgy látod, csúnyán néz rád valaki? Megsértődsz vagy tudatosítod, hogy ez nem biztos, hogy rólad szól?
Amikor egy eladó bunkón válaszol? Ingerülten visszaszólsz, vagy felismered: a másiknak is lehet rossz napja?
Ha reggel forgalmi dugóban kell ülnöd? Dudálsz és idegeskedsz vagy máshogy töltöd ezt az időt?
3. „A mindfulness mindenkinek jó.”
Első hallásra ez hízelgő kijelentés, de a valóság árnyaltabb.
Mi az igazság?
Úgy, mint a mindfulness tévhitek nagy része, úgy ez is árnyaltabb egy fokkal. A mindfulness a legtöbb ember számára hasznos és támogató lehet, de nem minden élethelyzetben ajánlott önálló gyakorlásba kezdeni. Friss trauma, súlyos depresszió vagy pszichotikus állapot esetén inkább szakember vezetésével érdemes kipróbálni. Ez nem a módszer gyengesége, hanem annak felismerése, hogy minden ember és minden helyzet egyedi. A mindfulness így is széles körben alkalmazható, de mindig fontos, hogy figyelembe vegyük a határokat.
4. „A mindfulness passzivitásra nevel.”
Sokan úgy vélik, hogy ha valaki elfogadja a dolgokat olyannak, amilyenek, akkor lemond a változtatásról.
Miért nem így van?
A tudatos jelenlét vagy akár az elfogadás nem egyenlő a beletörődéssel. Sokkal inkább azt jelenti, hogy tisztábban látjuk a helyzetünket, és ebből fakad a cselekvésünk. Gyakorlók gyakran számolnak be arról, hogy magabiztosabban mondanak nemet, könnyebben húznak határokat, vagy éppen nyugodtabban hoznak nehéz döntéseket. Ez tehát nem passzivitás, hanem tudatosabb aktivitás.
UTOLSÓ HELYEK!
Ha szeretnéd megtapasztalni, hogyan tudsz nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lenni a sok őszi feladat közepette, várlak a szeptember 10-én induló mindfulness-alapú stresszcsökkentés tanfolyamon.
5. „A mindfulness vallási, spirituális gyakorlat.”
Valóban igaz, hogy a gyökerei vallási hagyományokhoz kapcsolódnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a mindennapi életben ne lenne helye.
Miért téves a kizárás?
A modern programok – például az MBSR – vallástól és világnézettől függetlenül gyakorolhatók. Nem szükséges semmilyen hitrendszer ahhoz, hogy valaki megtapasztalja a jelenlét gyakorlásának előnyeit. Természetesen spirituális keretben is lehet gyakorolni, de a „világi mindfulness” vagy „nyugati mindfulness” ugyanúgy alkalmazható munkahelyen, iskolában vagy akár egy hétköznapi séta közben is. Rugalmassága éppen abban rejlik, hogy mindenki megtalálhatja benne a saját útját.
Zárógondolat
A mindfulness körüli viták többnyire félreértésekből fakadnak. Nem varázsmegoldás, de nem is puszta divathóbort. Inkább egy olyan (szeml)életmód, amely segít emberibben, tudatosabban és kiegyensúlyozottabban élni a mindennapokat. A kérdés nem az, hogy „igazak-e” ezek az állítások, hanem az, hogy te mit tapasztalsz belőle, ha kipróbálod. Hiszen a tudatos jelenlét valódi ereje abban rejlik, hogy közvetlen élményeken keresztül mutatja meg, mit jelent igazán jelen lenni.
Érdekelnek további mítoszok, csak kicsit színesebb, játékosabb formában? Íme: 5 mítosz a mindfulnessről, amit ideje elfelejteni
