Lelki egészség, mentális jóllét, jóllét, boldogság és még sorolhatnánk. Gyakran szinonimaként használjuk ezeket a fogalmakat, pedig mind mást -mást jelentenek.
A hétköznapi nyelvben általában a boldogsággal és a „jól vagyok” – kal szoktuk ezeket leírni. Ebben a cikkben ezt szeretnénk körüljárni, hogy mi is lehet a lelki egészség, amely még a kutatók között is vitatott téma, nincs konszenzus köztük.
Fontos!
Az egészség (lelki, mentális) nem azonos a betegség hiányával, és a mentális egészség hiányából sem következik automatikusan a mentális zavar állapotának jelenléte.
A jóllét „nálunk”
A XX. században megjelenő pozitív pszichológiai irányzattal, egyre többeket kezdett foglalkoztatni a jóllét kérdése, az ide vezető út és ennek összetevői. Ugyanakkor a nyugati társadalmat megfigyelve ellentmondásba ütköztek a kutatók: bár az életkörülmények folyamatosan javulnak, egyre több lehetőség közül választhatnak az emberek, mégis egyre többen számolnak be boldogtalanságról, hogy nem elégedettek az életükkel
Pontos definíciója nincsen, származásunk, hiedelmeink, tanulmányaink, szociológiai környezetünk (plusz számos egyéb tényező) mind befolyásolják e fogalom alakulását.
A pozitív pszichológia gyökerei
A pozitív pszichológia gyökerei az ókori filozófiából eredeztethetőek, már Arisztotelész, Platón és Szent Ágoston is foglalkozott ezzel a témával. A filozófiai hagyományok alapján 4 féle nézetet lehet elkülöníteni a boldogság elérésére, melyet az 1. táblázatban foglaltam össze. Persze az ókori filozófiában még nem volt jelen a lelki/mentális egészség fogalma, ők inkább a boldogság összetevőit és elérési útját keresték.
A felsoroltak közül talán az utolsó áll a legközelebb a mindfulness szemléletmódhoz. Gyakori, hogy az eudaimóniát a hedonizmussal állítják párba. Míg utóbbi a behabzsolt, érzéki örömöket tekinti a legfőbb jónak – addig előbbi általános jóllétet és kiegyensúlyozottságot jelent, ahol meg tud jelenni egy tartósabb öröm, elégedettség.
A hedonizmus egészségünkre gyakorolt hatása
Kaliforniai Egyetem kutatása során bebizonyosodott, hogy a hedonizmus és az eudaimónia eltérő módon hat az emberi egészségre, génállományra.
80 egészséges főt vizsgáltak: mindegyiküknél meghatározták a hedonizmusból, illetve az eudaimóniából fakadó öröm aktuális szintjét, majd vért vettek tőlük.
Azoknál, akik a behabzsolt élvezetekre fókuszáló hedonizmust részesítették előnyben, a gyulladáskeltő gének kifejeződési szintje magasabbnak bizonyult.
Azoknál viszont, akik az eudaimónia révén igyekeztek örömtelibbé tenni az életet, éppen fordított volt a helyzet – vagyis szemléletmódjukból és magatartásukból adódóan a szervezetük is erősebbé vált.
A pszichológiai jóllét 6 összetevője
- pozitív értékelése önmagunknak és az életünknek
- folyamatos növekedés és a személyiség állandó fejlődése
- hit az élet céltudatos és jelentésteli voltában
- minőségi kapcsolatok kialakítása és fenntartása
- képesség az élet és a körülvevő világ hatékony irányítására
- képesség az önmeghatározásra
Ehhez még hozzávehetnénk a szociális jóllétet, társas jóllétet, kognitív folyamatok hatását – de most nem tesszük 🙂
Összességében elmondható, hogy bár rengeteg elmélet létezik és sok modellben helyet kap jóllétet tekintve a pozitív érzelmek szerepe, a szociális jóllét, a spirituális jóllét és az
önértékelés, tartalmilag nem egyértelmű a határ a jóllét és a mentális egészség fogalma között.
A mentális (pszichés) egészség a WHO szerint (idézi Zábó és mtsai, 2022):
„A jóllét állapota, amelyben a személy megvalósítja képességeit, meg tud birkózni az élet stresszeivel, produktívan és eredményesen képes dolgozni és hozzájárulni a közösség működéséhez.”
Gondold át
Mindfulness tanárként gyakran töröm a fejem azon, hogyan tudnálak megszólítani. Egyelőre úgy néz ki a stressz és annak csökkentése egy biztos közös nevező az önismereti úton járók körében. (Igazából, ahogy most belegondolok, talán mindenki körében 😀 )
Te hogy állsz a stresszel? Milyen „megküzdési módjaid” vannak?
Ha érdekel a mindfulness (azaz tudatos jelentlét) alapú stresszcsökkentés, akkor jó helyen vagy, KATTINTS IDE.
Állj meg egy percre
A sok tény és érdekesség után talán megállhatsz és leírhatsz magadnak pár gondolatot a témáról:
- Nekem mit jelent a jóllét? Mit tanultam erről?
- Milyen vagyok, amikor jóllét vesz körül?
- Hogy van olyankor a tudatosságom háromszöge: a testem / gondolataim / érzelmeim?
- Milyen vagyok, amikor hiányzik a jóllét?
- Hogy van olyankor a tudatosságom háromszöge: a testem / gondolataim / érzelmeim?
- Hogyan tudnék ilyenkor gondoskodni magamról?
- Mire lenne itt és most szükségem?
—————————————————————————————————————
Töretlenül hiszünk abban, hogy minden témában számtalan nézőpont létezik, célunk ezek közül egy megmutatása. Annak a megmutatása, ami hozzánk ebben a témában a legközelebb áll.
Nem állítjuk, hogy nálunk van a mindentudás varázspálcája, csupán felkínáljuk Neked a gondolatainkat. Ezek közt, ha találsz számodra építőt, azt vidd magaddal – ha pedig több ilyenre is rálelsz, akkor fontold meg a közös munkát!
Azt is megköszönjük, ha bármilyen észrevétellel vagy kérdéssel találsz ránk. Ezeket is írd meg bátran, kapcsolódjunk ezen elérhetőségek bármelyikén.
A cikk megírásában, adatok összegyűjtésében segített: Sárközy Borbála, pszichológus hallgató, a Lélektöltés oldal hírleveleiért, cikkeiért felelős segítőm.
Szakirodalom:
- Brülde, B., & Bykvist, K. (2010). Happiness, ethics, and politics: Introduction, history and conceptual framework. Journal of Happiness Studies, 11(5), 541-551.
- Huppert, F. A. (2009). Psychological well‐being: Evidence regarding its causes and consequences.
- Keyes, C. L. (2005). Mental illness and/or mental health? Investigating axioms of the complete state model of health. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 73(3), 539.
- Keyes, C. L. M., & Shapiro, A. D. (2004). Social well-being in the United States: A descriptive
epidemiology. In O. G. Brim, C. D. Ryff & R. C. Kessler (Eds.), How healthy are we? A national
study of well-being at midlife (pp. 350 –372). Chicago, IL: University of Chicago Press. - Lomas, T., & VanderWeele, T. J. (2021). The complex creation of happiness: Multidimensional
conditionality in the drivers of happy people and societies. The Journal of Positive Psychology, 1-19. - Lyubomirsky, S., Sheldon, K., & Schkade, D. (2005). Pursuing happiness: The architecture of
sustainable change. Review of General Psychology, 9, 111–131. - McMahom, D. M. (2006). Happiness: A history. New York, NY: Atlantic Press.
- Ryff, C. D. (2014). Psychological well-being revisited: Advances in the science and practice of
eudaimonia. Psychotherapy and Psychosomatics, 83, 10–28. - Seligman, M. E. (2008). Positive health. Applied Psychology, 57, 3-18.
- Seligman, M. E. P. (2002). Authentic Happiness. New York: Free Press.
- Veenhoven, R. (2004). Happy life years: A measure of gross national happiness.
- Zábó, V., Oláh, A., & Vargha, A. (2022). Áttekintés a lelki jóllét és a mentális egészség modelljeiről és mérőeszközeiről. letöltve: 2024.09.23.
